Tevékenységek (Akciók)

A1.

A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken Bulgáriában és Romániában a magyar-szlovák módszer alkalmazásával. A tevékenység lapvetően Bulgáriában és Romániában zajlik, a magyar és szlovák tapasztalatok alapján.

A különböző földhasználati típusok, még a legközönségesebb mezőgazdasági területek is fontos kerecsensólyom-élőhelyek lehetnek, ha megfelelő módon vannak művelve, és elég táplálékot biztosítanak. Ez az akció a ezeknek az élőhelyeknek a kerecsensólyom-barát kezelésével, és az agrár-környezetvédelmi támogatásokkal foglalkozik. A projekt ajánlásokat dolgoz ki az agrár-környezetvédelmi rendszer átalakítására úgy, hogy az kedvezzen a különböző élőhelyeken megtalálható kerecsensólymoknak.

A2.

A leromlott legelők helyreállítási és kezelési módjának kidolgozása mintaterületeken és javaslat a megfelelő támogatási rendszer bevezetésére a védett ürge (Spermophilus citellus) élőhelyén a megfelelő gazdálkodási módok ösztönzése érdekében az előző LIFE projekt magyar-szlovák tapasztalatainak felhasználásával.

Ez az akció a ezeknek az élőhelyeknek a kerecsensólyom-barát kezelésével, és az agrár-környezetvédelmi támogatásokkal foglalkozik. A projekt ajánlásokat dolgoz ki az agrár-környezetvédelmi rendszer átalakítására úgy, hogy az kedvezzen a különböző élőhelyeken megtalálható kerecsensólymoknak, valamint a füves területeken élő ürgék számára.

A3.

Útmutató készítése a szélerőműveknek a kerecsensólyom állományra gyakorolt hatásáról a szélerőmű építési terveket elbíráló hatóságok számára.

A szélerőmű egy korlátlanul rendelkezésre álló, és tiszta energiaforrásnak számít, ezért egyre többet és többet terveznek létesíteni mindegyik, a projektben részt vevő országban. Vannak bizonyos adatok az irodalomban a szélerőművek által elpusztított madarakról, azonban nincsen semmiféle adat a szélerőművek hatásáról, sem a kerecsensólyom költőállományokra, sem a kóborló fiatalokra gyakorolt hatásukra vonatkozóan. A természetvédelmi hatóságok nem rendelkeznek dokumentumokkal vagy tapasztalatokkal az új szélerőmű helyszínek esetében, ami alapján helyesen dönthetnének.

Öreg hím madarakra, és néhány fiatalra műholdas nyomkövetők (PTT) kerülnek felhelyezésre a már létező szélerőművek környékén, a szélerőművek hatásának vizsgálatára. Lehetőség szerint, egy kerecsensólyom család is meg lesz jelölve valamely területen, ahová szélerőművet terveznek építeni. Útmutató készül a természetvédelmi hatóságok részére, amit felhasználhatnak a szélerőmű kérelmek elbírálása során.

A4.

A zsákmányösszetétel megállapítása videó kamera és fotócsapdák segítségével

Magyarországon egy videó kamera kerül felhelyezésre az előző LIFE projekt egyik intenzíven tanulmányozott mintaterületén, hogy rögzítsük egy kerecsensólyom család életét. A felvételeket kiértékeljük, hogy megállapítsuk a zsákmányállat-összetételt. Az élő videó képek láthatóak lesznek a projekt honlapján is (D4-es akció). Ezen a videó kamerán kívül, 16 fotócsapda kerül kihelyezésre Magyarországon, hogy rögzíthessük a fészekbe a hím madár által behordott zsákmányállatokat.

Romániában három fotócsapda kerül kihelyezésre, a három ismert észak-dobrudzsai fészekbe, és a felvételek kiértékelésre kerülnek, hogy a zsákmányfajokat meg lehessen határozni. Mindhárom fészek veszélyeztetett és részben ugyanezen eszközökkel kerül sor őrzésükre (C6-os akció).

Szlovákiában egy videó kamera kerül kihelyezésre egy, az előző LIFE programban intenzíven megfigyelt fészeknél. Az eredmények kiértékelése során megtörténik a zsákmányfajok meghatározása, és az eredményt összehasonlítják az előző projekt során kapott eredményekkel. A fészekben talált maradványok és a felvételek alapján kapott eredmények összehasonlítására, hogy kiderüljön, mennyi táplálékmaradvány marad a fészekben a költési időszak végére. Két fotócsapda is ki lesz helyezve fészkekbe a zsákmányállatok meghatározása, illetve az esetlegesen sikertelen fészkelés okainak kiderítése céljából. A későbbiekben a szlovákiai és a magyarországi felvételek eredményei is összehasonlításra kerülnek.

C1.

Az ürge számára kedvező agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer megvalósítása, támogatása Szlovákiában

Egy speciális, az ürge számára kialakított agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer kerül megvalósításra. A területkezelés két SPA-ban történik, ahol a C3-as akció során ürgetelepítés lesz. A mezőgazdasági területet a helyi gazdák művelik, a javasolt agrár-környezetvédelmi rendszer alapján. A támogatási rendszer részletei egyeztetve lesznek a helyi gazdákkal, és az RPS szerződést köt velük. A rendszer megvalósítását folyamatosan ellenőrzik, és megvitatják a gazdákkal. A gazdák pénzügyi támogatást kapnak a rendszer megvalósításáért az előző LIFE program során kalkulált költségszámítás alapján. A támogatás azokat a költségeket fedezi, amelyeket a létező agrár, vagy agrár-környezetvédelmi támogatások nem kompenzálnak.

C2.

Fészkelőládák gyártása és kihelyezése Bulgáriában és Romániában a magyar tapasztalatok alapján

Kiválasztásra kerülnek Bulgáriában és Romániában a legalkalmasabb helyek a fészkelőládák kihelyezésére, a magyar partnerek segítségével. Az MME/BirdLife Hungary tervei alapján készült kétféle mesterséges fészek készül és kerül kihelyezésre. Ezeket a típusokat már sikeresen alkalmazták a LIFE06 NAT/H/000096 számú projekt során.

A fészkek a lehetséges kerecsensólyom élőhelyekre kerülnek ki, ahol vagy bőséges a zsákmány, csak nincs alkalmas fészkelőhely, vagy ürgetelepítésre kerül sor (C3). A helyszínek kiválasztásánál elsőbbséget élveznek azok a már felderített területek, ahol nem állnak rendelkezésre alkalmas fészkelőhelyek.

Romániában a mesterséges fészkek kihelyezését a projektcsapat ragadozómadár-specialista tagjai végzik, akiknek már van tapasztalatuk az ilyen jellegű tevékenységekben.

C3.

Ürgetelepítés Natura 2000-es területekre Magyarországon, Szlovákiában (füljelölés használatával) és Romániában, a magyar és a szlovák tapasztalatok alapján

A LIFE03 NAT/SK/000098 számú projektben kidolgozott és a LIFE06 NAT/H/000096 számú (előző kerecsensólyom-védelmi LIFE) projektben használt útmutató lesz kiosztva és használva. Az ürgetelepítésre tavasszal vagy nyáron kerül sor. Először a lehetséges élőhelyek, legeltetett gyepek, majd ezek legalkalmasabb részei kerülnek kiválasztásra. Ezután egy 5x5 méteres rácsban, 5 cm átmérőjű és 50 cm mély lyukak lesznek fúrva, majd a területet körbekerítik. A kiválasztott területeken ezután lesznek befogva az ürgék. A mintegy 50-100 állatot egyedi szállítóketrecekbe rakják, amelyben átszállítják őket az előkészített új élőhelyre. A fúrt, vagy felhagyott természetes lyukakba helyezve engedik el őket, majd a területet egy héten keresztül őrzik.

C4.

A veszélyes középfeszültségű oszlopok szigetelése

A legveszélyesebb 20-30 kV-os középfeszültségű távvezeték oszlopok szigetelésére kerül sor a kerecsensólymok fészkelő és táplálkozóhelyein Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Egy alapfelmérést is elvégeznek a projekten dolgozó munkatársak az áramütött adarak, és így a veszélyes oszlopok felmérésére.

C5.

Sérült madarak tartása és tenyésztése, és a szaporulat kihelyezése természetes fészkekbe

A LIFE06 NAT/H/000096 projekt magyarországi tapasztalatait felhasználva, volierek épülnek Romániában és Szlovákiában, az MME/BirdLife Hungary segítségével, a sérült madarak tartására, és lehetőség szerint tenyésztésére

C6.

A veszélyeztetett fészkek őrzése fotócsapdák és videó kamerák segítségével Romániában és Szlovákiában

A veszélyeztetett természetes fészkelőhelyek, ahol az emberi zavarás, vagy szándékos károkozás, pl. vadászok által, fenyegetheti a költés sikerét, a költési időszakban őrizve lesznek. A lehetséges véletlen emberi zavarás megakadályozására elég a legérzékenyebb időszakban, az első 5-6 hétben őrizni a fészket. Ahol fennáll a szándékos károkozás veszélye, ott 10-11 hetes őrzésre van szükség. A veszélyeztetett fészkek videó kamerával, és fotócsapdával lesznek őrizve. Videó kamera és GSM őrző rendszer lesz kihelyezve a fészek közelébe oly módon, hogy a fészek és környéke minden időjárási körülmény között megfigyelhető lesz távolabbról. A fészekkamera folyamatosan működik, ami az éjszakai zavarást is rögzíti. A GSM rendszernek köszönhetően azonnal megtörténik a riasztás, ha az érzékelők közötti kapcsolatot megszakítja valami. Az őrök bármely időszakban lehetőségük van megfigyelni a fészekben zajló eseményeket.

A fotócsapdák (A4-es akció) fészekhez lesznek kihelyezve, oly módon, hogy amint mozgást érzékelnek, elkezdenek fotózni.

C7.

Fiatal kerecsensólymok jelölése műholdas jeladóval Romániában, vonulási és kóborlási szokásaik megismerésére

Négy fiatal lesz megjelölve műholdas jeladóval, kirepülésük előtt, hogy vonulási és kóborlási adatokat gyűjtsünk Romániában. Az összegyűjtött adatok alapján meghatározásra kerülnek a kerecsenek számára fontos területek Romániában, és feltárásra kerülnek a lehetséges veszélyeztető tényezők.

D1.

Lobbizás fészkelőládák kihelyezéséért nagyfeszültségű távvezetékek oszlopaira

Sor kerül egy találkozóra először Romániában, amelyre meghívják a magyar és a szlovák partnereket, hogy bemutassák a román Transelectrica cég – amely a legtöbb, láda kihelyezésére alkalmas oszlopot birtokolja – döntéshozóinak a magasfeszültségű oszlopokra kihelyezett fészkelőládákkal kapcsolatos együttműködésüket és az eredményeket. Ezután a találkozó után, a magyar fél tanulmányutat szervez a romániai partnereknek, hogy a helyszínen mutassa be a Magyarországon elért eredményeket.

D2.

Lobbizás a középfeszültségű oszlopok szigeteléséért

Elsőként egy megbeszélésre kerül sor Romániában, ahol a meghívott magyar és szlovák partnerek bemutatják az együttműködésüket a középfeszültségű vezetékeket fenntartó vállalatokkal, közös munkájukat és az elért eredményeket a középfeszültségű oszlopok szigetelése terén. A szlovák partner bemutatja a szlovákiai helyzetet, ahol az áramszolgáltatókat törvény kötelezi a veszélyes oszlopok madárbarát átalakítására, bizonyos időn belül. Ezután, a magyar partner tanulmányutat szervez, ahol a helyszínen mutatja be a Magyarországon elért eredményeket.

D3.

Információs táblák felállítása

Információs táblák felállítása és fenntartása a projektterületeken, a főbb utak mellett. A táblákat stratégiai, nyilvános és elérhető helyekre állítjuk, ahol a nagyközönség számára is jól láthatóak. A LIFE logó, a partnerek, és társfinanszírozók nevei feltüntetésre kerülnek a táblákon.

D4.

Honlap tervezés és üzemeltetés

Az előző projektnek rendkívül népszerű és sikeres honlapja volt: www.kerecsensolyom.mme.hu Jelenleg a honlap angol, magyar es szlovák nyelven érhető el. Ez ki lesz terjesztve román es bolgár nyelvekre is. A honlap tájékoztatást fog adni a projektről, lesznek rajt hírek, letölthető anyagok, jelentések, általános információk a fajról, és linkek a releváns honlapokhoz. Az MME Monitoring Központja, amely az előző projekt honlapjáért is felelős volt, fog dolgozni a projekt kommunikációs menedzserével a korábbi honlap átalakításán.

D5.

A nyilvánosság megnyerése a természetvédelmi erőfeszítések számára

Kommunikációs program segítségével növeljük a társadalmi tudatosságot, elsősorban az ürgés élőhelyeken, az ürge jobb megismertetése, es elfogadtatása érdekében, amely a kerecsenek számára is kedvező. A különféle vegyszerek hatásainak bemutatására is sor kerül. Összehangolt megközelítést alkalmazunk a projektről, és annak céljairól szóló üzenetek kidolgozására, és terjesztésére.

Fő elemek:

1. Többnyelvű, A2-es poszter, elsősorban gazdálkodók, vadászok, mezőgazdasági tanácsadók, helyi döntéshozók és politikusok, valamint a programban részt vevő önkéntesek számára.
2. Szóróanyag készül a fenti célcsoportok számára a projektmunkáról, és a vegyszerek használatáról.
3. 30-perces ismeretterjesztő film készül a projektről, a kerecsensólyom-védelem népszerűsítésére, amely a nemzeti és helyi tévék számára is felajánlásra kerül. A találkozókon szintén levetítjük.

D6.

A média tájékoztatása a projektről

Központi kommunikációs stratégia készül, kerül megvalósításra, a helyi szempontok és igények figyelembevételével.

D7.

Laikus jelentés

4000 példány készül a 8-12 oldalas laikus jelentésből a projekt nyelvein, és a honlapról is letölthető lesz, pdf formátumban.

E1.

A kihelyezett fészkelőládák monitoringja Bulgáriában ás Romániában a magyar és szlovák tapasztalatok alapján (beleértve a táplálékmaradványok begyűjtését és elemzését)

A kihelyezett fészkelőládák monitorozása költési időszakban történik. Az elfoglalt ládák a fiókák gyűrűzése során kerülnek „közeli” ellenőrzésre. Egy monitoring rendszer lesz minden partnernél kialakítva a fészkelőládákkal kapcsolatosan.

Az ellenőrzések gyakorisága:

1. Az összes fészkelőláda ellenőrzése kora tavasszal
2. Foglaltság ellenőrzése
3. Az elfoglalt ládák ellenőrzése a fiókák gyűrűzése során
4. A ládák ellenőrzése a fiókák kirepülése után, az esetlegesen elpusztult fiókák, és a táplálékmaradványok begyűjtése érdekében

A tevékenység pontos helyszíneit a C1-es akció jelöli ki. A C1-es akció során kitett összes ládát ellenőrizzük.

E2.

Az áttelepített ürgepopulációk monitoringja a magyar és szlovák tapasztalatok felhasználásával

Az áttelepített ürgék monitorozása a LIFE06 NAT/H/000096-os projektben használt módszerrel. A módszer standard monitoring módszer, amelyet a biológiai diverzitás monitoringban használnak évente, a téli időszak után, az állomány és a visszatelepítés sikerének felmérésére. Az élőhely minőségéről és kezeléséről is gyűjtünk információkat. Az adatok a Nemzeti Biológiai Diverzitás Monitoring Adatbázisába kerülnek.

E3.

Az oszlopszigetelések hatékonyságának ellenőrzése

A veszélyes vezetékszakaszok ellenőrzése a projekt első évében, az alapadatok felvétele érdekében. A szigetelés után újabb felmérésre kerül sor. Az elpusztult madarak tetemeinek azonosítása, és gyűjtése a szóban forgó vezetékszakaszon. A két felmérés közötti eltérés mutatja a szigetelés hatékonyságát.

E4.

A projekt technikai irányítása

Hatékony projektirányítási rendszer kerül kialakításra a projekt tevékenységeinek megvalósítására. Az előző projekt hatékony projektirányítási rendszere képes volt sikeresen levezényelni a nagy nemzetközi projektet. Ez a modell kerül most is kialakításra.

E5.

Pénzügyi irányítás

1. Pénzügyi monitoring: A projekt adminisztrátor felügyeli napi szinten a pénzügyi dolgokat, míg az auditor ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a nemzeti és az uniós előírások. Az auditor éves szinten ellenőrzi a további kedvezményezettek pénzügyi dokumentációit. A további kedvezményezetteknek havonta kell pénzügyi beszámolót küldeni a projekt adminisztrátornak, hogy az nyomon tudja követni az egész projekt pénzügyi teljesülését.
2. Interim pénzügyi jelentés és lehívás: egy interim pénzügyi jelentést készít a projekt adminisztrátor, amikor az előfinanszírozás 150%-a elköltésre került.
3. Pénzügyi zárójelentés és lehívás a projekt befejezése után: a projekt zárását követő 90 napon belül készül el, és kerül elküldésre a pénzügyi zárójelentés.

Egy külsős projekt adminisztrátor lesz megbízva a rendszeres pénzügyi adminisztráció és monitoring elvégzésére.

E6.

A projekt munkatársainak tréningje

A projekt résztvevői kötelező képzésen vesznek reszt, hogy megismerjék a projekt ütemezését, munkagyakorlatát, az eszközök használatát, az adatkezelési módokat, az információáramlást, adminisztrációt, pénzügyi adminisztrációt és jelentést. Az előadásokat az első, míg a gyakorlati terepi bemutatókat a második napra szervezzük.

E7.

Az Irányító Testület ülése

A támogatási megállapodás aláírása után, a támogatott szervezetek igazgatóinak részvételével megalakul az Irányító Testület. Minden kedvezményezett vezetője, illetve annak képviselője tagja a Testületnek. A magyar, a szlovák, a bolgár es a román környezetvédelemért felelős minisztériumok képviselői szinten meghívást kapnak a Testületbe. A Testületet az irányító kedvezményezett szervezet igazgatója vezeti. Az ülések rendszerint szeptemberben vannak. A projektindító ülés után, a 2. testületi ülés ellenőrzi, hogy a kezdeti tevékenységek rendben lezajlottak-e, illetve hogy a pénzügyi terv hatékony volt-e. A soron következő években az Irányító Testület a tevékenységek technikai megvalósítására helyezi a hangsúlyt.

E8.

Alapfelmérés a projekt sikerének monitorozásához (csak Bulgária es Románia)

Alap állapotfelmérés történik az összes projektterületen Bulgáriában és Romániában, hogy felmérjük a kiindulási állapotot, ami a kerecsensólyom-állományt illeti. A felmérésre kora tavasszal kerül sor és a lehetséges fészkelőhelyekre fókuszál (sziklafalak, nagyfeszültségű távvezeték oszlopok, nagy fák, erdőszélek). A résztvevők revírt tartó öreg madarakat, és aktív fészkeket keresnek. Az akció a helyi projektcsapat és önkéntesek részvételével zajlik, a magyar és szlovák partnerek segítségével.

E9.

Vonulási és kóborlási adatok gyűjtése műholdas nyomkövetéssel, gyűrűzéssel és tollminták elemzésével

36 madár kerül megjelölésre műholdas jeladókkal az A1, A3 és C7 akciókban, amelyek pozíciói heti rendszerességgel érkeznek majd, előreláthatóan három éven át. A madarak aktuális helyzetét a projekt honlapján is nyomon lehet majd követni. Az akció eredményei képezik majd az alapját az A1-es, az A3-as és C7-es akciók megvalósításának:

• A1: Romániában és Bulgáriában ez a fajta monitoring fontos eleme a jelenlegi mezőgazdasági támogatási rendszerek kerecsensólyom-védelmi szempontból történő felülvizsgálatának;
• A3: a nyomkövetés eredményei szolgálnak alapul a szélerőmű projektekkel kapcsolatos ajánlásokhoz Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában;
• C7: az adatok segítenek megismerni és megérteni a romániai kerecsensólymok mozgásait, így hozzájárulnak az élőhelyek és a veszélyek feltérképezéséhez, ezáltal téve hatékonyabbá a faj védelmét Romániában.

Amennyiben megszűnnek a jelek, vagy egy helyből érkeznek, úgy a megfelelő területen dolgozó partnerek dolga, hogy kiderítsék ennek okát, vagy ha a probléma a projekttel érintett országokon kívül esik, akkor a monitoring csapat indul a helyszínre.

A fiókák gyűrűzése és tollminták gyűjtése tőlük egy későbbi DNS vizsgálathoz szintén eszközök a kerecsenek mozgásainak és populációk közötti kapcsolatoknak tanulmányozására, és ezen keresztül a védelmi erőfeszítések hatékonyabbá tételére.