Gyűrű került Csanádra és Csillagra
2014. május 19-én gyűrű került Csillagra és Csanádra, a bekamerázott kerecsensólyom-fészekláda fiatal lakóira. A hazai kerecsensólyom állomány mintegy 80%-a nagyfeszültségű vezetékhálózat fém traverzeire kihelyezett mesterséges költőládákban költ. Május végére a fiókák többsége már 3-4 hetes, ami ideális kor a fészekellenőrzésekkel együtt elvégezhető gyűrűzéshez. A gyűrűzés célja egyrészt az adatok gyűjtése – fiókák száma, kora, neme, táplálékmaradványok, stb. –, másrészt természetesen maga a gyűrűzés. Utóbbi során a madarak egyedi jelzésű alumínium gyűrűket kapnak, ami a későbbiekben, a madár megkerülésekor, értékes információkkal szolgálnak a természetvédelmi szakemberek számára, amelyek segítik a faj célzottabb védelmét.
A MAVIR hosszú távú együttműködés keretében évek óta támogatja az MME Kerecsensólyom-védelmi Programját, és rendkívül jó munkakapcsolat alakult ki az elektromos nagyfeszültségű hálózatot fenntartó céggel. A traverzek költőládáinak ellenőrzése, a fiókák gyűrűzése elképzelhetetlen a vonalszakaszok működését biztosító alállomási dolgozók segítsége nélkül, mivel a vezetékek és tartóoszlopaik az akár 750kV-os feszültség miatt kiemelten veszélyes üzemnek számítanak. Segítségük nélkül, a kerecsensólyom költőládák sem kerülhettek volna ki az Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által koordinált első és második kerecsensólyom-védelmi LIFE során. Ugyancsak a MAVIR segítségével került bekamerázásra az egyik fészkelőláda, aminek eredményeképpen több tucat országból, több ezer érdeklődő követhette nyomon az interneten keresztül, az elmúlt években, a kerecsenpár életét, a fiókák felcseperedését.
A kamera 2014-ben is aktív, és a pár költése is sikeres volt, így május közepén, a szokásos időben, sor kerülhetett a fiókák meggyűrűzésére. A fiókák nevet is kaptak „internetes” keresztszüleiktől, akik szintén ott lehettek a nagy eseményen. Csillag és Csanád, a két fióka, tökéletes egészségnek örvendettek, amint azt a gyűrűzők megállapíthatták. A gyűrűzés után a két kis kerecsen visszakerült a fészekbe, a kamerák figyelő szeme elé.
A fokozottan védett, ritka ragadozó madarak fészekellenőrzésébe - éppen a fajok érzékenysége és kímélete miatt - nem lehet sok százas nézőközönséget bevonni. Ugyanakkor a modern technika lehetővé tette, hogy ma már bárki nyomon követheti egy olyan ritka faj családi életét, mint a kerecsensólyom.
Az alább látható fotókat Prommer Mátyás készítette.