Ürgetelepítés a KNP területén

A Kiskunsági Nemzeti Park egyik területére 2013 nyarán mintegy 200 db ürgét telepítettünk egy olyan területre, mely korábban szántó volt, és amit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) a természetvédelmi kezelés részeként visszagyepesített. A terület jelenlegi állapotában természetvédelmi szempontból kifejezetten jónak tekinthető, míg más része már természetközeli állapotú. A telepítés helyének kiválasztásakor gondosan mérlegeltük a vegetáció típusa mellett azt is, hogy a magas talajvízszint se jelentsen veszélyt az ürgékre. A telepítés helyszínén nagy kiterjedésű területek vannak, melyek magasságuk miatt biztosítani képesek az ürgék sikeres áttelelését. Egy másik, fontos szempont az volt, hogy a terület hosszú távú kezelése legeltetéssel, illetve kaszálással megoldható legyen, ezáltal biztosítva az ürgék számára kedvezően alacsony gyepmagasságot. A terület zavartalan, vagyonkezelését a KNPI látja el, az őrzése biztosított, így az ürgéket az emberi veszélyeztető hatásoktól meg lehet védeni. A telepítés mellett szóltak a „beszédes helységnevek” is; a magterület közelében található az Ürge-halmi-dűlő, mely minden bizonnyal arra utal, hogy mielőtt a TSZ feltörte volna a gyepeket, a területen bizony őshonos volt az ürge.

Az ürgéket a Kecskeméti Légibázis, és a Budapest Airport területén fogtuk be élvefogó csapdákkal, almacsali felhasználásával. Innen kerültek átszállításba az átmeneti, árnyékos helyen való tárolást követően új otthonukba.

 

A telepítés magterülete egy 4 ha-os lekaszált részen volt. Itt előzetesen 200 db lyukat fúrtunk, ezekbe eresztettük be később az ürgéket, minden lyukba egyet-egyet. Amint a lyukba belekerült az ürge, a lyukat egy üres üveggel eldugóztuk. Erre azért volt szükség, hogy amíg az ürgék az üveg eltávolításával vannak elfoglalva, némileg megnyugszanak, és nem futnak el világgá. A magterületet egy sűrű szövésű hálóval is körülvettük, mely ideiglenesen szintén lassítani képes az ürgék szétterjedését. A magterület és környéke az első állat kiengedésétől, az utolsó ürge kieresztését követő 5 napig folyamatos őrzés alatt állt, hogy az ürgéket a ragadozók (madarak, emlősők) ne veszélyeztessék, ez alatt az idő alatt az ürgék képesek olyan járatrendszert kialakítani, melyben már megfelelően el tudnak bújni.

 

Az ürge a kerecsensólyom fontos zsákmányállata. A telepítés sikeressége, és az ürge elszaporodása esetén számítani lehet rá, hogy a kerecsensólymok a diszperziós időszakban és a vonulásuk során is rendszeresen megjelennek majd a területen ürgét zsákmányolni más, értékes ragadózómadarakkal együtt, mint pl. a parlagi sas, pusztai ölyv, vagy éppen a törpesas. Amennyiben az ürgekolónia megfelelően naggyá alakul, a közelbe betelepülhet olyan kerecsensólyom-pár is, mely a fiókáinak a nevelését a helyben élő ürgékre, mint táplálékforrásra alapozza majd.

 

Jelenleg a területen az ürge megtelepítése sikeresnek tekinthető. A kedvező természetvédelmi kezelést legeltetéssel biztosítjuk. Az ürgék a hátas részeket elkezdték belakni, a magterülettől 200-300 m-re is találunk friss ürgelyukakat, az ürgekolónia tehát elkezdett terjeszkedni, új területeket meghódítani. Jelenleg a felszínen látható, hogy az ürgék kisebb létszámban mozognak, táplálkoznak, járataik száma, és az onnan kitaposott kis ösvények azonban jelzik, hogy az ürgék nagyobb, és szerencsére megfelelő létszámban jelen vannak a területen. A telepítés sikerességének a mértékét majd tavasszal, a telelés után előbújó, és lyukakat ásó állatok létszáma alapján lehet majd igazából megítélni.

 

Hálás köszönettel tartozunk a Kecskeméti Légibázis és a Budapest Airport munkatársainak!

Pigniczki Csaba

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

. . . . . . . . . . . . . . . . . .