Sikeres költés a Romániában elsőnek elfoglalt költőládában
Arthur-t (aki akkor még nem is volt Arthur, ugyanis a hivatalos keresztelőre csak 2 év múlva került sor) és párját először 2012 február végén látták a Milvus Csoport ornitológusai egy bánsági magasfeszültségű oszlop körül. Az említett oszlopon egy gallyfészek is volt, és a madarak látszólag teritoriális viselkedése miatt felmerült a remény, hogy új fészkelő pár szaporítja a neméppen hatalmas bánsági kerecsenállományt (harmadik ismert fészek volt mindössze). A pár végül elfoglalta a fészket, és maradt.
De, amikor április végén az ornitológusok újabb ellenőrzésre kiszálltak a helyszínre, a fészek alatt tojáshéj-darabokat találtak, amelyekről bebizonyosodott, hogy kerecsensólyom tojásainak maradványai. Vagyis a tojások kiestek a gallyfészekből, annak gyenge állapota miatt, mert szegény sólyom mit csináljon, olyan fészekben költ vagy próbál költeni amilyent talál, ha már fészket rakni nem tanította meg senki. Lényeg, hogy a költés emiatt abban az évben már nem sikerült, de a madarak maradtak, még májusban is ott mozogtak a fészek körül. Még abban az évben az illető magasfeszültségű oszlopsor több oszlopára is műfészkeket helyeztek ki a Milvus Csoport és az áramszolgáltató vállalat emberei a LIFE program keretében. Következő év tavaszán a madarakat ismét ott látták a szakemberek a fészek körül, de – ismeretlen okokból – a költés ismét nem sikerült. 2014 februárjában viszont a helyszínen terepező ornitológusok a párt egy műfészek körül látták, és alaposabb megfigyelés után, bizonyítást is nyert, hogy - Romániában elsőként - a kerecsen-pár beköltözött a kihelyezett alumínium ládába. (még ugyanebben az évben másik három pár is követte példájukat a zónában!) Pár nap múlva sikerült is megfogni a hím madarat, a hátára műholdas adót is szereltek, és ekkor kapta az Arthur nevet. További ellenőrzések során a pár mindig ott volt a zónában, sőt egy idő után a tojó már tojásokon ült. Májusban már fiókák is látszottak a fészekben, és a hónap végén, ismét csak az áramszolgáltató vállalat terepembereivel közösen kameracsapdát szerelt fel a Milvus csoport. Amikor az áramszolgáltató vállalat embere felmászott az oszlopra, kiderült, hogy négy fióka is van a fészekben! Az a pár, amelyik sorozatosan két egymásutáni évben a foglalt gallyfészekben nem tudott sikeresen költeni, harmadik évben a jóval tágasabb és stabilabb műfészekben négy fiókát nevelt fel! Ezekből kettőre műholdas adót is szereltek a Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület emberei szintén a LIFE program keretében. Sajnos az egyi fiókáról az adó leesett két hét múlva. A műfészkek hasznossága tehát még egyszer bizonyítást nyert, hasznosak, mert a térségben gyakorlatilag nincs fészkelőhely, és hasznosak, mert tágasabbak, és stabilabbak az oszlopokon található természetes varjú- és hollófészkek többségénél. Abban a természetes fészekben, amelyikben előző években próbált költeni a kerecsen pár, egyszerűen el sem fért volna a négy fióka. Mivel egy stabil romániai kerecsensólyom-populáció kialakulása jelentős mértékben a sikeres költésen is múlik, a műfészkek egyértelműen elősegítik ezt a folyamatot.
