Költőládákat helyeznek ki a kerecsensólymoknak a Partiumban és a Bánságban
Az utóbbi két évben a Milvus Csoport alkalmazottjai a kerecsensólyom védelmi Life+ projekt keretén belül alaposan felkutatták a kerecsensólyom potenciális természetes fészkelő helyeit Románia nyugati részén. Az eredmények világosan kimutatják, hogy a fészkelőhelyek hiánya az egyik legjelentősebb akadály, ami a kerecsensólyom állomány növekedését hátráltatja Románia nyugati, alföldi térségében. A kerecsensólyom a többi sólyomfajhoz hasonlóan nem készít fészket, hanem más madárfajok fészkeit használja költéskor. A Partiumban illetve a Bánságban napjainkra kritikus mértékben megfogyatkozott az olyan magányos fák illetve facsoportok száma, amelyek megfelelő fészkelési lehetőséget biztosítanának a különféle ragadozó madaraknak valamint varjúféléknek. Ennek betudhatóan a kerecsensólymok számára sincsenek megfelelő, természetes költőhelyek. Ez az állapot jellemzi Románia délnyugati térségét, a Bánságot is, ahol a kerecsensólymok szinte kizárólag csak a nagyfeszültségű vezetéksorok oszlopaira épített gallyfészkekben költhetnek.
Az oszlopokon levő fészkek azonban sokszor túlságosan közel kerülnek az áramvezetékekhez, így rövidzárlatot illetve különböző egyéb problémákat okoznak az áramszolgáltatóknak. Ez az oka annak, hogy a vezetéksorok karbantartási munkálatai során az áramszolgáltatók szakemberei rendszeresen eltávolítják az oszlopokról a madarak gallyakból épített fészkeit. A fészkek hiánya viszont lehetetlenné teszi a kerecsensólymok megtelepedését. Ezt csak tetőzi az a jelenség, hogy a kerecsensólymok – jobb híján, sokszor hevenyészett, félig leszakadt, gyenge állapotú fészkekben költenek, és emiatt megtörténhet, hogy tönkremegy a költés. Minden bizonnyal egy hasonló esettel volt dolgunk idén tavasszal, amikor munkatársunk egy nagyfeszültségű vezetéksor egyik olyan oszlopa alatt, ahol kerecsensólymok foglaltak egy gallyfészket, tojáshéjakat talált. A tojások valószínűleg kiestek a ritkás, meggyengült fészek ágai között.
Levontuk a következtetéseket, és elhatároztuk, hogy megnöveljük a nyugat-romániai térségekben eredetileg kihelyezésre betervezett költőládák számát. A térséget behálózó nagyfeszültségű vezetéksor-hálózatot négy különféle áramszolgáltató kezeli, így a Milvus Csoport mindegyikükkel külön egyezségre kellett jusson annak érdekében, hogy az összes, kerecsensólyom szempontjából potenciállal bíró területen költőládák kerüljenek kihelyezésre. Mivel a romániai áramszolgáltatók különböző alvállalkozók igénybevételével biztosítják a nagyfeszültségű vezetéksorok karbantartási munkáinak elvégzését, minden olyan szerelési munka költsége, amit nagyfeszültségű oszlopokon végeznek – így a költőládák kihelyezése is, az áramszolgáltatókat terheli. Az áramszolgáltató vállalatok vezető szervei azonban felmérték és megértették ezeknek a természetvédelmi tevékenységeknek a fontosságát, ezért vállalták azt, hogy fedezik a költőládák kihelyezésével járó költségeket. Az első költőláda arra a nagyfeszültségű oszlopra került kihelyezésre, ahonnan tavaly kirepült Maia, az első, műholdas jeladóval ellátott romániai kerecsensólyom. Reményeink szerint a következő költési időszakig mind a 85 betervezett költőláda ki lesz helyezve, és a kerecsensólyom nyugat-romániai állománya ismét növekedni kezd.
