Áramütött kerecsensólymok

Néhány napja újabb kerecsent ért áramütés, ezúttal Törökországban. Egy idei, júniusban műholdas jeladóval ellátott krími kerecsen lett áramütés áldozata. Ez 2007 óta az ötödik jeladós madár, amelyet áramütés pusztított el. Az adatok összesítése után megállapítható, hogy az áramütés számottevő hatással van a kerecsenállományra.

2007 és 2011 között, különböző programok (de elsősorban természetesen a LIFE programok keretében) összesen 71 kerecsensólyomra került műholdas jeladó Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában, Romániában és Ukrajnában. Ebből 8 öreg madár, a többi fiatal volt. Az osztrák madarak, és Dóra nevű magyarországi fiatal tojó kivételével mind természetes körülmények között kikelt és kirepült madár volt. (Dóra sérült madarak utódja, é természetes fészekbe lett kihelyezve 2007-ben. Onnan sikeresen kirepült, és azóta már utódokat is nevelt. Az osztrákoknál a hatósági engedélyezések körüli huzavona miatt egyszerűbb volt tenyésztett madarakat vadröpíteni vad kerecsenek közelében.)

A 71 madárból 5 bizonyítottan áramütéstől pusztult el (megtaláltuk a maradványokat):

  • 1 öreg (3cy+) hím Magyarországon (2009-2010 tele, Tököl határában);
  • 1 fiatal tojó (2cy) Magyarországon (2010. augusztus, Törökszentmiklós mellett, az oszlop a tetem eltávolításakor rögtön le is lett szigetelve, alatta tucatnyi dög volt);
  • 1 fiatal (1cy) hím Oroszországban (2008. szeptember);
  • 1 szlovák illetőségű fiatal (1cy) tojó Csehországban (2011. augusztus);
  • 1 Krímen jelölt fiatal (1cy) hím Törökországban (2011. szeptember).

Összességében, az öt áramütésben elpusztult kerecsensólyom a jelölt madarak 7%-át jelenti. Az ötből három – a kirepült fiatalok 4,7 %-a – a kirepülést követő négy hónapon belül szenvedett áramütést. Ha feltételezzük, hogy a fiatalok 50%-a éri meg az egyéves kort, akkor ez azt jelenti, hogy az egyéves kor előtt elhullott madarak mintegy 10%-a áramütéstől pusztul el. A fenti számításokhoz természetesen csak a bizonyított eseteket vettük alapul, a valós szám ennél nagyobb.

Áramütött kerecsensólyom / Magyarország, Törökszentmiklós - 2010. augusztus (Fotó: Bagyura János)

Áramütött kerecsensólyom / Magyarország, Törökszentmiklós - 2010. augusztus (Fotó: Bagyura János)

 

Természetesen más fajokat hasonlóan súlyosan érint az áramütés nemzetközi problémája. A megoldás felé tett lépések egyikeként született meg tavasszal a Budapest Nyilatkozat, az MME szervezésében létrejött nemzetközi konferencia keretében. Szlovákiában az összes áramszolgáltató cég (ZSE, a.s., VSE, a.s., SSE, a.s.) aktívan dolgozik a veszélyes 22 kV-os vezetéksorok madárbaráttá tételén. A cégek természetvédőkkel működnek együtt a probléma megoldásában. Remélhetőleg a hathatós akciók és az eredmények sem váratnak sokat magukra, és sikerül fokozatosan megszüntetni a madarakat, és köztük a kerecseneket, veszélyeztető problémát.  

Áramütött kerecsensólyom / Oroszország - 2008. szeptember (Fotó: Igor Karyakin)

Áramütött kerecsensólyom / Oroszország - 2008. szeptember (Fotó: Igor Karyakin)

Áramütött kerecsensólyom / Törökország - 2011. szeptember (Fotó: Musa Celik)

Áramütött kerecsensólyom / Törökország - 2011. szeptember (Fotó: Musa Celik)

. . . . . . . . . . . . . . . . . .