Második alkalommal láttak el Romániában kikelt kerecsensólymot műholdas jeladóval

2012 június 1-én, második alkalommal Romániában, műholdas jeladót helyeztek fel egy kerecsensólyomra (Falco cherrug) a Bánságban. Az eseményen képviseltették magukat a magyarországi partnerszervezetek (a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a projekt menedzsmentet ellátó szervezet), a Transelectrica SA (a román villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító) temesvári fiókszervezete, illetve a Milvus Csoport. A sólymok jeladóval való megjelölése „A kerecsensólyom védelme észak-kelet Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában” elnevezésű Life projekt keretén belül zajlik, és a tevékenység célja az, hogy jobb betekintést nyerjünk a  kerecsensólymok  életébe, és új információkat gyűjtsünk arról, milyen területeket járnak be ezek a madarak. A kerecsenek mozgását követve a madárvédelmi szakemberek felderíthetik a madarakra leselkedő veszélyeztető tényezőket, behatárolhatják a táplálkozó területeiket illetve a fiatal madarak téli vonulási útvonalaikat. Mindezeket az információkat a természetvédők a faj fennmaradásához elengedhetetlen védelmi intézkedések meghatározásához használják fel.

A készülékben napelemek találhatók, amelyek a jeladó működéséhez szükséges energiát biztosítják. Ugyanakkor, a műholdas jeladó egy GPS-el van ellátva, amely naponta többször küld jelet a szatelliteknek, és az összesített adatok háromnaponta kerülnek letöltésre egy számítógépre. Ez alapján pontosan megtudhatjuk, hol tartózkodik éppen az adott madár.  A készüléket a kerecsen hátára rögzítik, némileg hasonló módon, mint egy emberi felhasználásra készült hátizsákot. A jeladó elenyésző tömegű, alig 22 gramm, ami a madár testsúlyának csupán 2%-a, így nincs negatív hatással a sólyom normális életvitelére.

A műholdas jeladót egy több mint 1 kg tömegű, Theának keresztelt tojó kerecsensólyom fiókára helyezték fel.  Theának van még egy hasonló korú lánytestvére, és egyelőre ez az egyetlen sikeres romániai költés ebben az évben, amiről tudomásunk van. A madarászok mindkét fiókát hagyományos, ornitológiai gyűrűvel is ellátták.

Mivel a sólymok nem tudnak fészket építeni, Thea szülei kora tavasszal egy nagyfeszültségű vezetéksor egyik oszlopára épített, elhagyott hollófészekbe rakták le a tojásaikat és kezdték el a költést. A romániai természetes élőhelyek megszűnése következtében, kiváltképp a nyílt térségek magányos, öreg fáinak kivágása miatt, a kerecsensólymok egyre inkább a magasfeszültségű oszlopokon kénytelenek költeni. A fentebb említett esemény gyakorlatilag abból állt, hogy a Transelectrica alkalmazottjai felmásztak a kerecsensólyom fészekhez és lehozták a fiókákat a madarászoknak, akik Theára felhelyezték a műholdas jeladót, illetve meggyűrűzték mindkét fiókát.

Kis idő múlva, miután Thea elhagyja a fészket, on-line, a projekt hivatalos oldalán működtetett térképes megjelenítésen keresztül lehet figyelni majd a madár mozgását.

Ez alkalomból szeretnénk megköszönni a Transelectrica STT vezetőségének és technikus csapatának támogatását, illetve a magyarországi kollégáink által nyújtott szakmai segítséget. 

Nővérek – Fotó: Socrate Adrianopolit

Egy kerecsenfióka első, kalandos útja – Fotó: Marius Petrovici

A mérleg nyelve 1kg felett állt be – Fotó: Marius Petrovici

Thea és a műholdas jeladó – Fotó: Luca Dehelean

. . . . . . . . . . . . . . . . . .