Költőládákat helyeznek ki a kerecsensólymoknak a Partiumban és a Bánságban

Az utóbbi két évben a Milvus Csoport alkalmazottjai a kerecsensólyom védelmi Life+ projekt keretén belül alaposan felkutatták a kerecsensólyom potenciális természetes fészkelő helyeit Románia nyugati részén. Az eredmények világosan kimutatják, hogy a fészkelőhelyek hiánya az egyik legjelentősebb akadály, ami a kerecsensólyom állomány növekedését hátráltatja Románia nyugati, alföldi térségében. A kerecsensólyom a többi sólyomfajhoz hasonlóan nem készít fészket, hanem más madárfajok fészkeit használja költéskor. A Partiumban illetve a Bánságban napjainkra kritikus mértékben megfogyatkozott az olyan magányos fák illetve facsoportok száma, amelyek megfelelő fészkelési lehetőséget biztosítanának a különféle ragadozó madaraknak valamint varjúféléknek. Ennek betudhatóan a kerecsensólymok számára sincsenek megfelelő, természetes költőhelyek. Ez az állapot jellemzi Románia délnyugati térségét, a Bánságot is, ahol a kerecsensólymok szinte kizárólag csak a nagyfeszültségű vezetéksorok oszlopaira épített gallyfészkekben költhetnek. 

Jellegzetes fátlan élőhely a Partiumban (Fotó: Nagy Attila)

 

Az oszlopokon levő fészkek azonban sokszor túlságosan közel kerülnek az áramvezetékekhez, így rövidzárlatot illetve különböző egyéb problémákat okoznak az áramszolgáltatóknak. Ez az oka annak, hogy a vezetéksorok karbantartási munkálatai során az áramszolgáltatók szakemberei rendszeresen eltávolítják az oszlopokról a madarak gallyakból épített fészkeit. A fészkek hiánya viszont lehetetlenné teszi a kerecsensólymok megtelepedését. Ezt csak tetőzi az a jelenség, hogy a kerecsensólymok – jobb híján, sokszor hevenyészett, félig leszakadt, gyenge állapotú fészkekben költenek, és emiatt megtörténhet, hogy tönkremegy a költés. Minden bizonnyal egy hasonló esettel volt dolgunk idén tavasszal, amikor munkatársunk egy nagyfeszültségű vezetéksor egyik olyan oszlopa alatt, ahol kerecsensólymok foglaltak egy gallyfészket, tojáshéjakat talált. A tojások valószínűleg kiestek a ritkás, meggyengült fészek ágai között. 

Az összetört kerecsensólyom tojások (Fotó: Luca Andrei Dehelean)

 

Levontuk a következtetéseket, és elhatároztuk, hogy megnöveljük a nyugat-romániai térségekben eredetileg kihelyezésre betervezett költőládák számát. A térséget behálózó nagyfeszültségű vezetéksor-hálózatot négy különféle áramszolgáltató kezeli, így a Milvus Csoport mindegyikükkel külön egyezségre kellett jusson annak érdekében, hogy az összes, kerecsensólyom szempontjából potenciállal bíró területen költőládák kerüljenek kihelyezésre. Mivel a romániai áramszolgáltatók különböző alvállalkozók igénybevételével biztosítják a nagyfeszültségű vezetéksorok karbantartási munkáinak elvégzését, minden olyan szerelési munka költsége, amit nagyfeszültségű oszlopokon végeznek – így a költőládák kihelyezése is, az áramszolgáltatókat terheli. Az áramszolgáltató vállalatok vezető szervei azonban felmérték és megértették ezeknek a természetvédelmi tevékenységeknek a fontosságát, ezért vállalták azt, hogy fedezik a költőládák kihelyezésével járó költségeket. Az első költőláda arra a nagyfeszültségű oszlopra került kihelyezésre, ahonnan tavaly kirepült Maia, az első, műholdas jeladóval ellátott romániai kerecsensólyom. Reményeink szerint a következő költési időszakig mind a 85 betervezett költőláda ki lesz helyezve, és a kerecsensólyom nyugat-romániai állománya ismét növekedni kezd.

Fotó: Nagy Attila

Fotó: Nagy Attila

Fotó: Nagy Attila

. . . . . . . . . . . . . . . . . .