Webcam 1

KERECSENEK ON-LINE

Egy kerecsensólyom-pár fészkelésének nyomon követése fészekkamerával
 

A kamerákat és tartozékaik felrakását 2012. március 1-én kezdte a MAVIR, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett, nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, és beüzemelésével március 8-án végzett. Szerencsésebb lett volna egy korábbi időpontban a szerelést befejezni, de sajnos az időjárási viszonyok nem kedveztek. Az oszlopra a kamerát és az azt működtető napelemcellákat, valamint az egyéb tartozékokat a szakemberek speciális FAM ruhában szerelték fel, mivel a vezetékek ez idő alatt is 400kV feszültség alatt voltak. A madarak a szerelés időszakában a közeli oszlopok valamelyikéről figyeltek.

A bekamerázott fészekhez közeli oszlopon egy hollópár költ. Ez óvatosságra inti a kerecsenpárt, mivel – bár a hollók az ő életüket nem veszélyeztetik – nagyon ritkán előfordul, hogy egy óvatlan pillanatban a holló ellopja és megeszi a sólyomtojásokat.

Először március 8-án regisztráltuk az első madár a hím, majd következő nap a tojó megjelenését. A sólyompár fészekfoglalását elősegítette, hogy tavaly is ugyanitt költöttek és már megszokták a környezetüket. A zavarás ellenére tehát nem hagyták el a költőládát, és a tojó hamarosan lerakta első tojását.

A kerecsensólymok nászrepülése, február végén, március elején történik. Nagy magasságban, látványosan repülnek, közben a kiválasztott fészek környékéről elkergetik az egyéb ragadozó madarakat. A hím már a nászidőszakban is folyamatosan eteti a tojót. Ezzel egyrészt rátermettségét bizonyítja („el tudja majd látni” a családot) a tojónak, másrészt fedezi a tojó – a tojásérés időszakában megnövekvő – táplálékigényét. Maga a tojásrakás március elején, közepén kezdődik, de még közben is történnek párzások. A kerecsensólymok a harmadik tojás lerakása után kezdik el a kotlást, így a később lerakott tojásokból a fiókák néhány nap késéssel kelnek ki. A teljes fészekalj 3-5 tojásból áll, a kotlási idő kb. 32-34 nap. A sólyompárból elsősorban a tojó kotlik, időnként forgatja, árnyékolja a tojásokat és közben a fészekcsészét is kialakítja, kényelmesebbé teszi.

A bekamerázott kerecsensólyom pár élőhelyét 8 éve ismerjük, mint kerecsen-élőhelyet, és ez idő alatt a kerecsensólymok többször cserélődtek. A most költő pár közül a hím, ami – mint ez a ragadozómadaraknál általános – kisebb a tojónál, világosabb a melle és sárgább a lába, kb. 5-6 éves. A tojó fiatalabb, legfeljebb 3-4 éves lehet. A kerecsensólymok biológiai életkora ugyan 25 év is lehet, de a természetben a különböző veszélyeztető tényezők hatására ettől jóval kevesebb ideig élnek. A tojón ornitológiai és PIT gyűrű is van, ami azt jelzi, hogy a madár az előző LIFE program keretében lett gyűrűzve. A hímen nincs gyűrű.

A gyűrű alapján lehet később azonosítani a kerecsensólymokat. Tavaly ugyanebből a fészekből két életerős fióka (egy hím és egy tojó) repült ki, melyeket a MAVIR segítségével az MME szakemberei gyűrűztek meg. Nem voltak egyedül: Magyarországon 2012-ben összesen 293 kerecsensólyom fiókát gyűrűztek meg a szakemberek.

A kamerával való megfigyelés éjszaka is folytatódik. A madarak által nem érzékelhető infrafény világítja meg a fészket és infrakamera rögzíti az eseményeket. A kép ilyenkor fekete-fehér. Eddig kerecsensólyom fészek éjszakai (vagyis 24 órás) megfigyelését, még sehol nem végezték.

. . . . . . . . . . . . . . . . .