Kerecsensólymot engedett szabadon Madár

Madár, azaz Erdei Zsolt világbajnok ökölvívó engedte szabadon azt a gyógyult kerecsensólymot, amelyet több mint egy hónapja találtak legyengülve, a Tisza-tó mellett.

2013 májusában egy legyengült kerecsensólymot találtak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, a Tisza-tó közelében. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak segítségével, a sólyom a Fővárosi Állat- és Növénykertbe került kivizsgálásra. 

Az öreg hím madarat tavasszal jelölték Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. Egyik olyan sólyom-pár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében. A rossz időjárás, és a táplálékhiány miatt a költés meghiúsult, és - mint azt más, jeladóval felszerelt hímek is tették -  ez a madár is kóborlásba kezdett, hogy kedvezőbb táplálkozási lehetőségeket találjon. Így juthatott a Tisza közelébe. A legyengülés okát nem ismerjük. Amint azt a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai megállapították, a madárnak sérülése nem volt, viszont a mérgezést nem lehet kizárni - főleg, hogy az e tekintetben az ország leginkább "fertőzött" területén került kézre.

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke hazánkban egymillió forint – azaz, az egyéb büntetés mellett, ennyit kell fizetnie a bűncselekményért annak, aki megsebesít, vagy elpusztít egy kerecsensólymot.  Sajnos, a kerecsensólyom-védelmi – és a tavalyi évtől a parlagi sas védelmi – LIFE programok során végzett nyomkövetés, a tudományos vizsgálatok mellett, ilyen esetekre is fényt derített: több jeladós madár került meg az elmúlt években, amely lelövés, vagy mérgezés áldozata lett.

Az Európai Unió által támogatott, és a Bükki Nemzeti Park igazgatóság által vezetett, több szervezet részvételével megvalósuló nemzetközi kerecsensólyom-védelmi programnak komoly jelentősége van. Ennek a jellegzetes pusztai madárfajnak a világállománya nem éri el a húszezer párt, és folyamatosan csökken. Hazánkban valamivel több mint kétszáz pár költ, de így is az EU legerősebb, és Európa második legerősebb állománya, az alig nagyobb – de a magyarral ellentétben csökkenő trendet mutató – ukrán populáció után.  Magyarországnak így kiemelt felelőssége van a kerecsensólyom európai állományának megőrzésében.

Kapcsolat:

Fidlóczky József
a kerecsensólyom-védelmi LIFE program vezetője
+36 30 3495664

Bagyura János
a kerecsensólyom-védelmi program szakmai vezetője
+36 30 2510884