A védelmi tevékenységek jelentős része az ember által okozott hatásoknak (áramütés, lelövés, mérgezés stb.) a megszüntetésére, vagy csökkentésére irányul.
Ahhoz azonban, hogy célirányosan lehessen végezni a faj védelmét, meg kell ismerni szokásaikat, útvonalaikat, „kedvenc helyeiket”, amely nem egyszerű feladat egy ilyen, mozgékony, nagy területeket bejáró faj esetében. A megoldást a modern technika nyújtja: a fiatal kerecsensólymok hátára műholdas nyomkövető eszközöket erősítünk, amelyek segítségével nyomon tudjuk követni a madarak mozgását.

Az előző projektben, amelynek során Magyarországon és Szlovákiában 46 kerecsenre került jeladó, már bevált módon, Microwave gyártmányú, 22 grammos, napelemes, GPS-szel ellátott jeladókat teszünk a sólymokra. A jeladók naponta többször bemérik a madarak helyzetét, majd háromnaponta továbbítják az „Argos” műhold rendszerre, ahonnan a földi vevőállomásokra, majd egy online tárhelyre kerülnek az adatok. Innen töltjük le, dolgozzuk fel, és elemezzük azokat, hogy célirányosan meghatározhassuk a védelmi teendőket.
 

A második kerecsensólyom-védelmi programban (LIFE NAT/HU/000384) ismét több tucat madárra kerül jeladó 2010 és 2014 között, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában. Az előző projekttel ellentétben azonban, nagyobb hangsúlyt kap a revírt tartó öreg madarak területhasználatának vizsgálata. Ez azt jelenti, hogy több öreg, mint fiatal madár lesz jelölve. Mivel ezek a madarak elsősorban a fészek közelében mozognak, a költőhelyek zavartalanságának érdekében az öreg madarak térképei nem kerülnek fel a honlapra.

2011-ben elkezdődött egy magyar-ukrán kerecsensólyom-védelmi együttműködés, amelynek során nyolc kerecsensólyomra került jeladó Ukrajnában. Ugyan az ukrajnai jelölések nem kötődnek szorosan a LIFE programhoz, bár annak keretében segítséget nyújtottunk hozzá, az összehasonlíthatóság és a madarak mozgásának bemutatása miatt, hat ukrán madárnak a térképei láthatók a honlapon.